Amíg a valódi elhatározás meg nem születik, addig mindent megpróbál az ember, hogy elodázza a leszokást.

Én is mindenhez folyamodtam. Kitaláltam szabályokat, hogy ne kelljen azonnal leraknom.

Ez a 'csak'-lista. Ismerős?

  • Csak reggel 10 után gyújtok rá. Mert a reggeli dohányzás csak azoknak fontos, akik valóban rá vannak szokva. Ergo, ha nem gyújtok rá reggel rögtön, akkor én nem vagyok igazi dohányos. (Aludtam 10-ig.)

  • Útközben nem fogok dohányozni, mert az olyan visszataszító, csak ha beülök valahova. (Sokat üldögéltem abban az időben.)

  • Csak valakivel gyújtok rá. (Gyűjtöttem a dohányos ismerősöket, elosztogattam az egész doboz cigit a kocadohányosok között.)

  • Csak evések után fogok cigizni. (Ez azt eredményezte, hogy állandóan ettem.)

  • Csak alkoholhoz gyújtok rá. (Gondolhatjátok, hogy minden este buliztam...)

  • Csak mástól kérek cigit. Én nem veszek. (Hatalmas lejmolás következett.)

Aztán rájöttem, hogy ez így nem működik. Csak a teljes elhatározás és a lerakás. Úgy ahogy van. Kifogások nélkül.

Te miket találsz ki?